Ma rácsodálkoztam a körülöttem lévő világra. Minden egyes nap ugyanazon az útvonalon megyek, de csak ma néztem szét mennyire szép virágok vannak az út szélén, még meg is fogtam őket, hm, annyira tökéletesek voltak. Aztán hirtelen feltűnt a kis kolibri. Annyira icike picike, épp egy virággal bíbelődött. Van az a pillanat amit úgy szeretnél, hogy tovább tartson mint ami megadatik, nos, nekem ez volt az egyik. Szerettem volna a kis madarat nézni, mert egyébként, nagyon izgalmas ahogy ott lebeg és dolgozik vagy táplálkozik. És brutálisan gyors. Az ismerősöm fülénél húzott el, mire Ő elrantotta a fejét már réges rég elillant a következő virágcsoportra.
Talán el kellene mennem pillanatvadásznak. :) Egy pillanatban néha benne van az egész élet....